Karantén, szájmaszk, korlátozások, pánik – ez kíséri az utóbbi hetekben, hónapokban zajló világjárványt. Miközben várakozunk annak megelőzését szolgáló vakcina, félünk, vagy csak elfeledkezünk a már bevált és ugyancsak életmentő oltásokról, mint például a járványos agyhártyagyulladást és vérmérgezést okozó meningococcus baktérium egyes típusai elleni védelemről. Az Egészségügyi Világszervezet a betegség világnapján hívta fel erre a figyelmet, adatai szerint ugyanis a kórokozó évente mintegy 500 000 megbetegedést okoz és minden tízedik beteg életét követeli. A babák különösen kiszolgáltatottak a meningococcus baktérium okozta fertőzésnek, ami Magyarországon is az 1 év alatti csecsemőknél fordul elő a leggyakrabban, a betegség gyakorisága közöttük 24-szerese az átlagosnak, de az 1–5 év közötti kisgyermekek is veszélyeztettek.

A szakemberek meningitis április 24-ei világnapján kiadott közleményükben ismét hangsúlyozták a betegség megelőzésének, azaz az oltási sorok korai elkezdésének és pontos befejezésének fontosságát. Elhanyagolni és félni sem szabad tőle, hiszen a tévhitekkel ellentétben kockázatot nem jelent, hiányában viszont egy másik kórokozó, a meningococcus veszélyének tesszük ki gyermekeinket. A koronavírus miatt felborult ritmusunk és rendszereink közben hajlamosak vagyunk átsiklani az amúgy nagyon is fontos ügyeink felett. A napokban volt a védőoltások világnapja, amelynek megtartását Magyarország kezdeményezte 2004 júniusában az Egészségügyi Világszervezet európai irodájánál, mivel 2002-ben e napon hirdette ki a szervezet, hogy Európában megszűnt a gyermekbénulás betegsége.

„Érthető okokból a világ most a koronavírusra figyel, de sajnos ez nem jelenti azt, hogy a többi kórokozó szabadságra ment. Ilyen helyzetben különösen fontos a védőoltások nyújtotta biztonság, már csak azért is, mert senki sem szeretné, hogy a COVID–19 levonulását a védőoltással megelőzhető betegségek járványos elterjedése kövesse. Az infektológus szakma, a védőoltási szaktanácsadók és a gyermekgyógyászok álláspontja egyértelmű: a gyermekkori kötelező és ajánlott oltásokat az ajánlásnak megfelelően el kell kezdeni és be kell fejezni” – foglalta össze a szakma álláspontját dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.

De ugyanezt erősíti meg a meg a Magyar Tudományos Akadémia is: a kötelező oltások beadatása nemcsak az egyén, hanem a társadalom szempontjából is alapvető fontosságú, mert így alakul ki a közösséget védő, úgynevezett nyájimmunitás, amely megakadályozza a járványok kitörését. Nagyon fontos, hogy az emberek többsége be legyen oltva, mert ha ez a védőoltás hiányzik, és egyre nagyobb számban nem oltják be az embereket, akkor bizony a közösségben a betegség elterjedhet.  Ráadásul egyre több egyetemi vizsgálat hoz összefüggést például a BCG-oltás és a COVID-19-cel szembeni védettség között is, vagyis igazolni szeretné tudományos alapokon is, hogy a védőoltásnak szerepe van bármely más fertőzés elleni védelemben.

A meningococcus-baktérium különböző típusai által okozott agyhártyagyulladás leginkább a csecsemőkre és az 5 év alatti gyermekekre veszélyes. A betegség rendkívül gyors lefolyású, és szélsőséges esetben 24 óra alatt halált okozhat. A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy minden tízedik beteg belehal a betegségbe, életét a gondos orvosi ellátás sem tudja megmenteni.

 

Magyarországon meningococcus baktérium okozta fertőzés az 1 év alatti csecsemőknél fordul elő a leggyakrabban, a betegség gyakorisága közöttük 24-szerese az átlagosnak. A 2017-2018-as adatok szerint hazánkban a betegek egyharmada csecsemő volt. Ugyancsak veszélyeztetettek az 1–5 év közötti kisgyermekek. Hazánkban a legjellemzőbb B és C típus ellen is különböző védőoltásokkal kell védekezni, ezek nem váltják ki, és nem is helyettesítik egymást, és egyik sem tartozik a kötelező védőoltások közé.  A szakemberek szerint érthető, hogy a szülők aggódnak a COVID–19 járvány miatt, de a meningococcus betegség elleni védekezés halogatása önmagában nagyobb kockázatot jelenthet, mint a csecsemőket kevésbé veszélyeztető koronavírus.

 

„A WHO (Egészségügyi Világszervezet) adatai szerint a meningococcus baktériumok évente mintegy 500 000 megbetegedést okoznak globálisan, halálozási mutatójuk pedig rendkívül magas: évente 50 000 ember veszíti életét e fertőzés következtében. A koronavírus okozta megváltozott ellátási környezetben különösen felértékelődik, ha a lázat okozó betegségek közül nagyobb biztonsággal ki lehet zárni olyan súlyos állapotokat, mint a meningococcus betegség. A betegség korai szakaszában – különösen influenzaszezonban – még a gyakorlott gyermekorvos is könnyen összetévesztheti egy egyszerű vírusfertőzéssel a baktérium okozta agyhártyagyulladást” – áll a világnapi közleményben.