Világszerte még mindig emberek milliói nem jutnak megfelelő egészségügyi ellátáshoz, miközben olyan veszélyek fenyegetik az emberiséget, amilyenek az új vagy ismételten fellángoló fertőző betegségek, a klímaváltozás vagy a szuperbaktériumok, amelyek miatt akár az életmentő műtétek is kockázatossá válhatnak. Napjaink egyik legsúlyosabb problémája az oltásellenesség, és azt is leírta egy nemrégiben közzétett dokumentum, hogy ez a migrációval együtt komoly kockázatot hordoz Európa lakosságára nézve. Ezekről beszélt Jakab Zsuzsanna, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyar főigazgató-helyettese legutóbb egy lapinterjúban.

Napjaink két legsúlyosabb globális egészségügyi kihívásának az antibiotikumoknak ellenálló szuperbaktériumokat és az éghajlatváltozást tekintik. A minden létező antibiotikummal szemben ellenálló baktériumok megjelenése az emberi és állati egészségre leselkedő egyik legnagyobb veszély. Ha nem sikerül visszaszorítani az antibiotikum-felhasználást, akkor eljuthatunk oda, hogy nem lesz mivel kezelni a baktériumfertőzéseket, és visszajutunk a penicillin felfedezése előtti helyzethez.

„A fertőzések megelőzésére és kezelésére szolgáló hatékony gyógyszerek nélkül az olyan orvosi eljárások, mint például a szervátültetés, a kemoterápia, a cukorbetegség kezelése, de a nagyobb műtéti beavatkozások is nagyon komoly kockázatot jelentenének, és számítások szerint akár évi 700 ezer ember halálát is okozhatnák. Ezért kell jelentősen korlátozni, illetve szabályozni az antimikrobás gyógyszerek felhasználását. Ugyancsak mindenkit érintő, súlyos egészségügyi probléma a klímaváltozás, ami az előrejelzések szerint 2030 és 2050 között várhatóan évente mintegy 250 ezer ember haláláért lesz felelős” – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Jakab Zsuzsanna, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyar főigazgató-helyettese. A világszervezet szerint napjaink egyik legsúlyosabb problémája az oltásellenesség terjedése, és azt is leírta egy nemrégiben közzétett dokumentum, hogy ez a migrációval együtt komoly kockázatot hordoz a kontinens lakosságára nézve. „Európában a szülők túlnyomó többsége beoltatja a gyermekét, ám tény, hogy számos országban nem elégséges, illetve csökken az átoltottság. Ez is közrejátszott abban, hogy 2018-ban több mint nyolcvanezer kanyarós esetet regisztráltak. Ezért a WHO azt is javasolja, hogy a kormányok tegyék az iskolába való felvétel feltételévé a kanyaró, illetve más fertőző betegségek elleni immunizálást”—mondta a szakember ezzel is felhívva a figyelmet: a kötelezően előírt, vagy ajánlott védőoltások olyan eszközöket adnak a kezünkbe, amelyekkel nemcsak magunkat, gyermekeinket védhetjük meg az akár tragikus kimenetelű megbetegedésektől, de a környezetünk védelmét is segítjük.