Mind több területen és mind szélesebb körben bizonyítottan hatékony védőoltással megelőzni a betegségek kialakulását. Egyre több és egyre szélesebb korcsoport számára teszik kötelezővé a különféle vakcinákat, sőt, már meglévő betegségeknél is ezzel küzdenek, hogy megfékezzék. Legutóbb Németországban a kanyaró elleni oltást a gyerekek mellett felnőttek bizonyos körének is előírták.  

Úgy tűnik, hogy az orvosi, tudományos bizonyítékok már lassan felülírnak bármiféle ellenkezést és ellenkampányt, amit egyes körök az oltásokkal szemben folytattak, folytatnak. Nemcsak a szakemberek tudják, de már a döntéshozók, a különböző kormányok is nagyon komolyan veszik az oltások fontosságát. Látják, hogy jelentős terhet vesznek le a társadalom válláról, ha megelőzik bizonyos betegségek kialakulását, ahelyett, hogy már a gyógyításukra, esetleges általuk okozott tömeges megbetegedések, járványok kezelésére kellene költeniük, nem beszélve megannyi emberélet megmentéséről. Most Németországban hoztak egy döntést, amely szerint jövőre a gyerekek mellett mindenkit be kell oltani, aki oktatási, egészségügyi vagy egyéb közösségi intézményben dolgozik. Jens Spahn egészségügyi miniszter javaslata értelmében az óvodába, iskolába járó gyerekek mellett mindenkit be kell oltani a járványos betegség ellen, aki oktatási, egészségügyi vagy egyéb közösségi intézményben dolgozik. Ide tartoznak a menekültfogadó központok és a nyári táborok is. Az immunitást oltási igazolvánnyal kell majd igazolni vagy orvosi igazolással, miszerint az illető már volt kanyarós. Mentességet kapnak az oltási kötelezettség előtt azok, akik orvosi igazolással tudják alátámasztani, hogy az oltás beadása számukra egészségügyi okból ellenjavallt. Nem lesz kötelező beoltani azokat sem, akik 1970 előtt születtek, mert az ő esetükben nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy átestek a betegségen, és ezzel egy életre immunitást szereztek a kanyaró ellen. Az oltóanyag a fogorvosokat kivéve minden orvosnál elérhető lesz. Az oltási kötelezettség 2020 márciusában lép hatályba. És hogy miért vált mindez fontossá a németek számára? Az év első hónapjaiban már 400 kanyarós megbetegedést regisztráltak, ami olyan közegészségügyi kockázatot jelent, amely miatt szükségessé vált az oltás kötelezővé tétele. Az oltási kötelezettséget megszegőket súlyos pénzbírság fenyegeti, az előzetes tervek szerint nem is kevés, mintegy 2500 euró, vagyis több mint 800 ezer forintot kocáztat, aki törvényt szeg. Az oltottság ellenőrzéséért és a bírságok kiszabásáért a helyi egészségügyi hatóságok lesznek felelősek. Az iskolák, óvodák és egyéb intézmények nekik lesznek kötelesek jelenteni az oltottság helyzetét. A minisztérium célja, hogy Németországban a lakosság 95 százaléka immunitást szerezzen a kanyaróval szemben, ami az egész társadalom számára védettséget jelentene.

A fertőző betegségekkel foglalkozó Robert Koch Intézet adatai szerint 2017-ben az iskolakezdők 93 százaléka kapta meg a megfelelő védettséghez szükséges mindkét oltást. A szülők a legtöbb esetben ugyanis egyszerűen elfelejtik a kellő időben beadatni gyermekeiknek a második, emlékeztető oltást, mások pedig mellékhatásoktól tartanak. A kanyaróval szemben azonban nem csak gyerekek védtelenek. Az idén jelentett megbetegedések felében fiatal felnőttek kapták el a kórt. Korábban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) figyelmeztetést adott ki a kanyaró miatt, ugyanis Európa-szerte több mint 34 ezren fertőződtek meg a betegséggel 2019 első két hónapjában, 13-an életüket is vesztették. Amennyiben a járványkitörésekre adott válasz nem időben történik és nem átfogó, akkor a vírus megtalálja az útját újabb veszélyeztetett alanyok felé, és akár más országokba is átterjedhet a térségben és azon kívül egyaránt”. A szervezet hozzátette: éppen ezért fontos, hogy az egészségügyi hatóságok minden lehetőséget kihasználjanak a veszélyeztetett gyerekek, serdülők és felnőttek beoltására. Magyarországon 98 százalékos az átoltottság, oltási rendünk példaértékű, viszont fontos, hogy olyan megelőzhető betegségek ellen is oltassuk be magunkat, gyermekünket, amely ugyan egyelőre nem kötelező, de talán az egyetlen biztos eszköz, hogy megelőzzünk sok esetben tragikus kimenetelű megbetegedéseket, mint amilyen a gennyes agyhártyagyulladás is.